A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. szeptember 10., péntek
2010. szeptember 8., szerda
Hatszáz négyzetméteres Zsolnay díszburkolat a Kaptárban - manzardcafe.blog.hu
Több mint százmillió forint az összértéke annak a Zsolnay díszburkolatnak, amely a szerdán megnyitott, új Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot díszíti. A Balázs Mihály, Kossuth-díjas építész tervezte épületbe Nagy Márta, Ferenczy Noémi díjas, pécsi keramikusművész alkotta a 600 négyzetméternyi, központi tér, több mint 60 ezer darabból álló, 19 különböző színt tartalmazó szivárvány-díszítését.
Hatszáz négyzetméternyi Zsolnay kerámia díszíti Pécs legújabb kulturális központja, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont szerdán átadott épületének egyik központi terét. A 13 ezer négyzetméter alapterületű, regionális könyvtárba a Pécsi Városi Könyvtár, a Csorba Győző Megyei Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Közgazdaságtudományi Karának könyvtárai költöznek, az épületben 500 férőhelyes konferencia-központ, zenetár és gyerekkönyvtár is helyet kapott.
A Zsolnay kerámia a hat emelet magasságú, központi térként is szolgáló aulát díszíti. A Balázs Mihály Kossuth díjas építész terveihez illeszkedő egyedi, az univerzumot absztrakt módon ábrázoló kerámiaburkolatot Nagy Márta, pécsi keramikusművész tervezte. A mintegy 60 ezer, 12X18 centiméteres, egyenlő szárú háromszögből álló, egyedi tervezésű és kivitelezésű műalkotás Nagy Márta és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. fél éven át tartó együttműködésével jött létre, felrakása több hónapig tartott. A kész mű értéke meghaladja a százmillió forintot.
A Kaptár Zsolnay burkolata a legnagyobb egyedi tervezésű, egybefüggő kerámiaburkolat a modern magyar építészetben – ehhez hasonló méretű és minőségű burkolatokat a századelőn készített a pécsi gyár. Az új burkolatban immáron megjelenik a Zsolnay egyedi, védett technológiája az eozin is, ám a porcelánmanufaktúra új színeket, árnyalatokat is kifejlesztett a művészi elképzelések megvalósítására. A kerámiadíszítés így a pécsi szakemberek tudását és a helyi művészek kreativitását is megjeleníti a tudásközpontban, de praktikus célokat is szolgál. A speciálisan égetett kerámiák nem igényelnek külön tisztítást, a levegőben szálló por nem tapad meg az anyagon, így a Zsolnay burkolat hosszú éveken át őrzi eredeti ragyogását.
Nagy Márta Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, szobrász 1954-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után több, neves hazai porcelángyárban dolgozott tervezőként. A 80-as évek végétől művészetében a plasztikai formálás vált meghatározóvá, a 90-es évektől kezdve műveiben egyre inkább megjelenik a szobrászati gondolkodás. 2000-ben a Pécsi Tudományegyetemen Szabad Művészetek Doktora (DLA) fokozatot szerzett, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egyetemi tanára. A MKISZ, a Művészeti Alap, majd MAOE (1979), a DeFORMA keramikuscsoport (1993–96), a Terra Kerámiaszobrász Egyesület (1992) és a Nemzetközi Kerámia Akadémia (AIC) tagja (1999). Állandó tagja a hollandiai Delft-ben található Terra Gallerynek.
Balázs Mihály, Kossuth- és Ybl-díjas építész Hernádon született 1955-ben. A műszaki egyetem elvégzése után a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, 1986 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karának középülettervezési tanszékén tanít, 1998 óta egyetemi docens. Első középületét, a kazincbarcikai katolikus templomot 1995-ben adták át. A nevéhez köthető többek között a budapesti vatikáni nunciatúra épülete, a fővárosi Magyar Szentek Temploma, a soproni Szent Imre plébániaközpont, a kazincbarcikai és a fehérgyarmati Görög Katolikus templom, két fővárosi egyetemi épület és a T-COM Csoport 1999-ben átadott, a The Architectural Review által díjazott épülete. Legutóbbi munkái közé szülőfaluja, Hernád közösségi háza, és a Kaptár pécsi épülete tartozik.
2010. augusztus 28., szombat
2010. augusztus 23., hétfő
A paloták utóélete - Richard Mosse fotósorozata - manzardcafe.blog.hu
Richard Mosse 1980-ban született Dublinban. Az amúgy New Yorkban élő fiatal fotográfus tavaly készült el fotósorozatával, melyben Szaddám Huszein néhai iraki diktátor híres palotáit, illetve környéküket járta körbe és próbálta megörökíteni utóéletüket. A sokatmondó sorozat egyszerre borzalmas és lenyűgöző, mint ahogy az a szinte statikus videó is, melyet Szaddám fia, Uday Huszein lerombolt palotarészében a Jebel Makhoul-ban forgatott, távolban a Tigris folyóval, aláfestőzeneként egy imával, majd a Mawtini-vel (Hazám) című nemzeti himnusszal, melyet egy hivatalos amerikai katonai átadási ünnepségen a közeli Saniya városban vettek fel. A téma nem túl könnyed, de hát nem lehet mindig a vajas kenyérről beszélni. Képek a hajtás után...
2010. augusztus 21., szombat
Civil kurázsiból egy kilométer magas hegy Berlin közepén? - manzardcafe.blog.hu
Úgy indult, mint egy abszurd ötlet. Aztán az idő előrehaladtával nőtt, mint maga a tiltakozás. Ma egy utópisztikus projekt, ami már egészen magasra, pontosan 1071 méterre nőtte ki magát.
A történet röviden akkor kezdődött, amikor a berlini városatyák úgy döntöttek, hogy az óriási légi forgalmat átirányítva a másik, sokkal korszerűbb Schönefeld Airportra, végleg bezárják a város és egyben Európa egyik legrégebbi légikikötőjét a Tempelhof repülőteret. Nem mellékesen afelett a komplexum felett mondták ki a halálos ítéletét, amelyik egyébként a londoni Croydon Airport és a párizsi Le Bourget Airport mellett a kontinens II. világháború előtti három ikonikus repülőterének egyike.
Miután 2008 őszén a Tempelhof végleg leeresztette sorompóit a gépmadarak előtt, a város tanácsnokai gyorsan át is minősítették a közel 300 hektárnyi területet lakóövezeti építési területté, és nyilvános tervpályázatot hirdettek meg annak hasznosítására. Egy berlini építész Jakob Tiggest is elkészítette saját tervét. Elképzelése szerint a 3,5 milliós nagyváros közepén fel kellene építeni egy több mint 1 kilométer magas mesterséges hegyet! UPDATE: Egyik kedves kommentelőknek köszönhetően tudomásunkra jutott, hogy a projektnek van magyar vonatkozása is! Lakner Antal korábbi ötletéről itt lehet bővebben olvasni! -mB-nek utólag is köszönjük az infót :)-. A szakmai zsűri a tervek elbírálása során, bár a „józan léptéket felrobbantónak és megvalósíthatatlannak” tartotta Tiggest álmát, de a tervezőt is meglepte, hogy ötletét, persze a szenátus nyomására, csak a második körben véreztette ki.
A Terv:A kudarc után Tiggest csalódottságát fejezte ki hozzátéve, hogy számított a politika elutasítására, ugyanakkor elárulta azt is, hogy "A Hegy" egy provokáció volt, amit kizárólag azzal a szándékkal talált ki, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét arra a nem kívánatos tendenciára, hogy a nagyvárosok egy-egy terület „felszabadulásakor” kizárólag betonban és további, egyre magasabb felhőkarcolókban látják az urbanizációs fejlődés kitörési pontjait. Tiggest szerint ez sehova nem vezető zsákutca! Ha az illetékesek már kizárólag gigantomán projektekben tudnak csak gondolkozni, akkor miért ne lehetne olyan rekreációs övezetként is funkcionáló, a mi Kékes-tetőnket is lepipáló hegyet építeni egy város közepén, ami természetes élőhelye lehetne vadon élő állatoknak, ahová berliniek százezrei menekülhetnének ki szabadnapjaikon, amely a város új turisztikai szenzációja is lehetne egyben, és aminek a világ minden tájáról ide érkező külföldiek a csodájára járnának?
A Kampány:
A „The Berg” jelenségnek azóta egyre több követője és támogatója akadt, akik egy rajongói oldalt is létrehoztak a Facebookon. A kezdeményezésnek jelenleg közel 6500 rajongója van, annak reményében, hogy egyszer valóban kiemelkedik majd a Tempelhof-hoz méltó új hegy Berlin közepén, bár „a területet 2010 május 8-án „Tempelhofer Feld” néven óriási közparkként nyitották meg, vagy 200.000 berlini jelenlétében” (köszi mB).
2010. augusztus 17., kedd
Sztárépítész álmodik a Hajógyári-szigetre (HG.HU)
A globális ingatlanpiaci válság közepén Budapestet elérte a sztárhullám. A Bécsi utcai, nagy vihart kavaróFoster & Partners beruházás tervei után nemrég újabb sztárépítész munkája járta meg a tervtanácsot, ezúttal a műemlékit. Az óbudai Hajógyári-szigeten zajló, kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított projektben az amerikai Moshe Safdie irodája működik közre, amelynek honlapján megtaláltuk a beruházás itt közölt látványterveit is.
A fejlesztésre kiszemelt, körülbelül 350 000 négyzetméternyi terület a Dream Island konzorcium birtokában van. A tervek szerint megőrzik az egykori hajógyár műemléki épületeit, és komoly beépítést kap a terület jelenleg üresen álló része: a kereskedelmi-szabadidős centrumként újjáéledő szigetcsúcson 3000 szállodai szoba, 1000 apartman, 3500 fős konferenciaközpont, 150 asztalos, amerikai stílusú kaszinó, 1500 ülőhelyes és ezzel a főváros legnagyobbjának számító operaház és 3500 székes színház épülne a következő években. Lesz kikötő háromszáz hajónak, valamint parkolóhelyek mintegy 5500 járműnek; bevásárlóközpont, és a római kori romok, Hadrianus császár egykori helytartói palotája közelében egy múzeum. A kaszinó működtetésére a társaság 2008-ban kapott kormányzati opciót húsz évre, tízéves hosszabbítási lehetőséggel – akkor a legnagyobb kaszinókomplexumot tervezték a Hajógyári-szigetre egész Európában, 200 asztallal és négyezer játékgéppel.
A Dream Island Consortium 43,5 %-ban az Elbit Imaging Ltd, 43,5%-ban a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdona. Három százalékot kisebb befektetők birtokolnak, míg 10% a konzorciumot igazgató Mordechay Zisser tulajdonában van, aki egyben az Elbit Imaging elnöke is.
Az Álomsziget előzetes rendezési tervét a Casiopeia Group Kft. készítette; a Magyarországon 2001 óta működő iroda korábbi munkái között szerepel az Aréna Plaza (az épületről írt cikkünket Bunkerbe, magyar! címmel ld. itt), valamint az M3 Shopping Center, illetve több romániai, lengyel és ukrajnai bevásárlóközpont és nagyméretű lakóprojekt.
Az Álomsziget fejlesztése a tervek szerint több fázisban zajlik. A 2008-ban visszavásárolt, így állami tulajdonban levő Hadrianus-palota régészeti feltárásainak befejeztével (a helytartói palota a római kori Pannónia egyik legjelentősebb építészeti emléke, de soha nem tárták fel teljesen) az első fázisban az egykori hajógyár épületeit újítják fel. A 2009-ben kiadott elvi építési engedély alapján erre a Casiopeia az amerikaiMoshe Safdie and Associates építészirodával együttműködve készített vázlattervet.
Az ipari csarnokokat üvegszerkezetekkel fedett, de nyitott gyalogos tengelyekkel kötnék össze, amelyek a különböző szórakoztató funkciók megközelíthetőségét biztosítják. A nagyobb épületbelsőkben galériákat, hozzájuk kapcsolódva teraszokat alakítanak ki. A háromhajós csarnokok középső tere lényegében sétatérként szolgálna; a funkciókat az oldalhajókban helyeznék el.
Arnóth Ádám, a Műemléki Tervtanács elnöke lapunknak elmondta: mivel a tervezők csak részleteket mutattak be a létesítményről, nem született végleges döntés, de bekérték a teljes tervanyagot egy újabb bemutatásra. Megkerestük Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnökét is, akit az építészek konzultánsnak kértek fel. Mezős szerint a program meglehetősen túldimenzionált, és nem alkalmazkodik kellően a meglévő épületállományhoz, ráadásul véleménye szerint „a terveket bemutató fiatal amerikai építész legfeljebb egy órát töltött a területen”.
A Moshe Safdie and Associates honlapján fellelhető látványtervei arról is képet adnak, milyen irányba haladnának a további munkák. A területre Óbuda központja felől, az északi részen belépő látogatókat egy hatalmas szökőkút fogadná. Innen a területet kettéosztó öböl mellett kétfelé indulhatnak. A nyugati részre, a felújított és kiegészített hajógyár épületeiben elsősorban szabadidős funkciókat és szórakozóhelyeket szánnak, míg a szigetcsúcs keleti felén a javarészt újonnan épülő tömbökbe kerül be a kaszinó és a szálloda. A Hadrianus-palota, amely a hajógyártól északra fekszik, múzeummal és látogatóközponttal egészül ki, és ezen a területen épül a színház is. Az öböl partján széles gyalogos sétány vezetne körbe.
A szállodai épületek a tervek szerint alacsony, zöldtetős tömbök lesznek, amelyek nem nyúlnak túl a sziget fáin. Helyet kapna azonban néhány kiemelkedő, nagyobb méretű épület is a szigeten, a kaszinóhoz kapcsolódva, illetve a kulturális funkciók számára. A Hajógyári-sziget déli csücskén pedig 112 méter magas óriáskereket építenének. A beruházás a legutóbbi tervek szerint 2013-15 között valósulhat meg.
Az építészről
Moshe Safdie a legismertebb amerikai építészek egyike. 1938-ban Haifában született, majd 15 éves korában szüleivel a kanadai Montrealba költözött. Egyetemi tanulmányait Philadelphiában folytatta, majd 24 évesen megépíthette első házát, a Habitat 67 lakókomplexumot Montrealban. A tavaly műemlékké nyilvánított épületegyüttes világhírnevet hozott tervezőjének. Az építész elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben dolgozik; a nagyméretű multifunkcionális projektekre szakosodott, de részt vett például Jeruzsálem óvárosának rehabilitációjában is. Legutóbbi elkészült munkája a nagy hírverést kapott Marina Bay Sands, amelynek három tornya a tetejükre helyezett közös terasszal és medencével idén tavasszal nyitott meg Szingapúrban. (Az építésziroda honlapján ez a projekt szerepel párhuzamként az Álomsziget mellett - ennek lehet oka a hasonlóan vízparti elhelyezkedés, illetve az is, hogy a Marina Bay Sands a világ legnagyobb értékű kaszinófejlesztése.)
A fejlesztésre kiszemelt, körülbelül 350 000 négyzetméternyi terület a Dream Island konzorcium birtokában van. A tervek szerint megőrzik az egykori hajógyár műemléki épületeit, és komoly beépítést kap a terület jelenleg üresen álló része: a kereskedelmi-szabadidős centrumként újjáéledő szigetcsúcson 3000 szállodai szoba, 1000 apartman, 3500 fős konferenciaközpont, 150 asztalos, amerikai stílusú kaszinó, 1500 ülőhelyes és ezzel a főváros legnagyobbjának számító operaház és 3500 székes színház épülne a következő években. Lesz kikötő háromszáz hajónak, valamint parkolóhelyek mintegy 5500 járműnek; bevásárlóközpont, és a római kori romok, Hadrianus császár egykori helytartói palotája közelében egy múzeum. A kaszinó működtetésére a társaság 2008-ban kapott kormányzati opciót húsz évre, tízéves hosszabbítási lehetőséggel – akkor a legnagyobb kaszinókomplexumot tervezték a Hajógyári-szigetre egész Európában, 200 asztallal és négyezer játékgéppel.
A Dream Island Consortium 43,5 %-ban az Elbit Imaging Ltd, 43,5%-ban a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdona. Három százalékot kisebb befektetők birtokolnak, míg 10% a konzorciumot igazgató Mordechay Zisser tulajdonában van, aki egyben az Elbit Imaging elnöke is.
Az Álomsziget előzetes rendezési tervét a Casiopeia Group Kft. készítette; a Magyarországon 2001 óta működő iroda korábbi munkái között szerepel az Aréna Plaza (az épületről írt cikkünket Bunkerbe, magyar! címmel ld. itt), valamint az M3 Shopping Center, illetve több romániai, lengyel és ukrajnai bevásárlóközpont és nagyméretű lakóprojekt.
Az Álomsziget fejlesztése a tervek szerint több fázisban zajlik. A 2008-ban visszavásárolt, így állami tulajdonban levő Hadrianus-palota régészeti feltárásainak befejeztével (a helytartói palota a római kori Pannónia egyik legjelentősebb építészeti emléke, de soha nem tárták fel teljesen) az első fázisban az egykori hajógyár épületeit újítják fel. A 2009-ben kiadott elvi építési engedély alapján erre a Casiopeia az amerikaiMoshe Safdie and Associates építészirodával együttműködve készített vázlattervet.
Az ipari csarnokokat üvegszerkezetekkel fedett, de nyitott gyalogos tengelyekkel kötnék össze, amelyek a különböző szórakoztató funkciók megközelíthetőségét biztosítják. A nagyobb épületbelsőkben galériákat, hozzájuk kapcsolódva teraszokat alakítanak ki. A háromhajós csarnokok középső tere lényegében sétatérként szolgálna; a funkciókat az oldalhajókban helyeznék el.
Arnóth Ádám, a Műemléki Tervtanács elnöke lapunknak elmondta: mivel a tervezők csak részleteket mutattak be a létesítményről, nem született végleges döntés, de bekérték a teljes tervanyagot egy újabb bemutatásra. Megkerestük Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnökét is, akit az építészek konzultánsnak kértek fel. Mezős szerint a program meglehetősen túldimenzionált, és nem alkalmazkodik kellően a meglévő épületállományhoz, ráadásul véleménye szerint „a terveket bemutató fiatal amerikai építész legfeljebb egy órát töltött a területen”.
A Moshe Safdie and Associates honlapján fellelhető látványtervei arról is képet adnak, milyen irányba haladnának a további munkák. A területre Óbuda központja felől, az északi részen belépő látogatókat egy hatalmas szökőkút fogadná. Innen a területet kettéosztó öböl mellett kétfelé indulhatnak. A nyugati részre, a felújított és kiegészített hajógyár épületeiben elsősorban szabadidős funkciókat és szórakozóhelyeket szánnak, míg a szigetcsúcs keleti felén a javarészt újonnan épülő tömbökbe kerül be a kaszinó és a szálloda. A Hadrianus-palota, amely a hajógyártól északra fekszik, múzeummal és látogatóközponttal egészül ki, és ezen a területen épül a színház is. Az öböl partján széles gyalogos sétány vezetne körbe.
A szállodai épületek a tervek szerint alacsony, zöldtetős tömbök lesznek, amelyek nem nyúlnak túl a sziget fáin. Helyet kapna azonban néhány kiemelkedő, nagyobb méretű épület is a szigeten, a kaszinóhoz kapcsolódva, illetve a kulturális funkciók számára. A Hajógyári-sziget déli csücskén pedig 112 méter magas óriáskereket építenének. A beruházás a legutóbbi tervek szerint 2013-15 között valósulhat meg.
Az építészről
Moshe Safdie a legismertebb amerikai építészek egyike. 1938-ban Haifában született, majd 15 éves korában szüleivel a kanadai Montrealba költözött. Egyetemi tanulmányait Philadelphiában folytatta, majd 24 évesen megépíthette első házát, a Habitat 67 lakókomplexumot Montrealban. A tavaly műemlékké nyilvánított épületegyüttes világhírnevet hozott tervezőjének. Az építész elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben dolgozik; a nagyméretű multifunkcionális projektekre szakosodott, de részt vett például Jeruzsálem óvárosának rehabilitációjában is. Legutóbbi elkészült munkája a nagy hírverést kapott Marina Bay Sands, amelynek három tornya a tetejükre helyezett közös terasszal és medencével idén tavasszal nyitott meg Szingapúrban. (Az építésziroda honlapján ez a projekt szerepel párhuzamként az Álomsziget mellett - ennek lehet oka a hasonlóan vízparti elhelyezkedés, illetve az is, hogy a Marina Bay Sands a világ legnagyobb értékű kaszinófejlesztése.)
A világ legcsodálatosabb medencéi
A különböző tematikájú toplisták jellegükből adódóan szubjektívek és elsősorban a készítő ízlését tükrözik természetesen. Akadnak azonban olyan szereplői a listáknak, akik állandó résztvevői a versenynek, ami egyértelművé teszi, hogy tényleg a legjobbak közé tartoznak, közülük válogattunk szubjektíven.
Nem tudjuk, hogy a legszebb szó megfelelően írja-e le az ausztrál The Icebergs nevű medencét, szerintünk ennél ambivalensebb az általa keltett hatás, de tagadhatatlanul lenyűgöző. Annyira, hogy nem tudtuk megállni, három fotót is megmutatunk róla, kár lenne kihagyni a viharos hátteret, még ha ilyen időben nem is merészkednénk a vízbe.
Nekünk a Hearst villa Neptune medencéje annyira nem jött be, a világ jelentős része azonban odavan érte, úgyhogy nem hagyhattuk el.
A természet és az épített környezet harmóniájának szép példája a Balin található Alila Ubud Resort medencéje, szívesen megnéznénk egyszer közelebbről is.
Nem gondoltuk volna, hogy pont Dallasban található az egyik legkülönlegesebb amerikai medence, de a Joule Hotel megérdemelten világhírű, a befektető nem sajnálta a pénzt az érdekes megoldásra.
És végül pedig az ígért magyar versenyző, amely nem is lehet más, mint a Gellért fürdő belső medencéje. Mivel meglehetősen drága a belépő, rengeteg magyar és sokan a budapestiek közül sem látták még, pedig tényleg életreszóló élmény. A tető nyáron kinyitható, aki pedig az egészen varázslatos élményekre vágyik, fizessen be egy itt rendezett Cinetripre, tapasztalatból mondjuk, hogy érdemes.
Nem tudjuk, hogy a legszebb szó megfelelően írja-e le az ausztrál The Icebergs nevű medencét, szerintünk ennél ambivalensebb az általa keltett hatás, de tagadhatatlanul lenyűgöző. Annyira, hogy nem tudtuk megállni, három fotót is megmutatunk róla, kár lenne kihagyni a viharos hátteret, még ha ilyen időben nem is merészkednénk a vízbe.
The Icebergs, Sidney, Australia
© lawtonjm via flickr
The Icebergs, Sidney, Australia
© Svetlana Zhukova via flickr
The Icebergs, Sidney, Australia
© Billy A Chant via flickr
Nekünk a Hearst villa Neptune medencéje annyira nem jött be, a világ jelentős része azonban odavan érte, úgyhogy nem hagyhattuk el.
Neptune Pool, Hearst Castle, California USA
© HarshLigth via Flickr
Neptune Pool, Hearst Castle, California, USA
© Jill Clardy via flickr
A természet és az épített környezet harmóniájának szép példája a Balin található Alila Ubud Resort medencéje, szívesen megnéznénk egyszer közelebbről is.
Alila Ubud, Bali
© seanmcgrath via flickr
Alila Ubud, Bali
© leozaza via flickr
Nem gondoltuk volna, hogy pont Dallasban található az egyik legkülönlegesebb amerikai medence, de a Joule Hotel megérdemelten világhírű, a befektető nem sajnálta a pénzt az érdekes megoldásra.
The Joule Hotel Pool, Dallas, USA
© Chasqui via Flickr
The Joule Hotel Pool, Dallas, USA
© Chasqui via flickr
San Alfonso del Mar, Algarrobo, Chile.
© economic_refugee via flickr
San Alfonso del Mar, Algarrobo, Chile.
© ervega via flickr
És végül pedig az ígért magyar versenyző, amely nem is lehet más, mint a Gellért fürdő belső medencéje. Mivel meglehetősen drága a belépő, rengeteg magyar és sokan a budapestiek közül sem látták még, pedig tényleg életreszóló élmény. A tető nyáron kinyitható, aki pedig az egészen varázslatos élményekre vágyik, fizessen be egy itt rendezett Cinetripre, tapasztalatból mondjuk, hogy érdemes.
Gellért fürdő, Budapest
© Omar A. via flickr
Gellért fürdő, Budapest
© Joe Mabel via flickr
forrás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)